Elvileg minden
rendszernek van egy célja. Egy cég esetén ezt eléggé világosan meg lehet
határozni, egy családnál vagy egy lakóközösségnél már nehezebb ezt
megfogalmazni.
Te, kedves
olvasó, egyetlen mondatban el tudnád mondani, mi a családod célja? A
lakóközösségedé? A baráti csapatodé?
Sokszor csak úgy
elvannak, jobb esetben jól elvannak egy rendszer tagjai, de nem tudják, mi felé
tartanak. Egyáltalán: kell, hogy tartsanak valamerre?
Egy rendszerben
akkor van teljesség, ha annak minden része úgy kapcsolódik a többihez, hogy ha
egy részt megváltoztatunk, akkor az összes többi rész, illetve a rendszer
egésze is változik. Ekkor mondhatjuk azt, hogy a rendszer kerek egészként
működik.
Ebből látszik,
hogy mennyi apró kölcsönhatás létezik egy-egy csoport tagjai között, és hogy
ezek az interakciók milyen mértékben hatnak egymásra, és a környezetre. A
rendszer sohasem állandó, mindig folyamatos mozgásban van, minden pillanatban
változnak tagjai, és a rendszer egésze is. Hol pusztul, hol növekszik, de
persze nézőpont kérdése, melyik tag mit tart fejlődésnek, illetve visszafejlődésnek.
A rendszer szerintem
akkor működik egészségesen, ha a részei nagyjából egyenrangúak, és nem függenek
egymástól totálisan. Emlékeztek fizikából a két kötésre? Én csak halványan, nem
volt a kedvencem, de arra emlékszem, hogy az ionos kötésnél teljes
elektron-átadás-átvétel történik ellentétes töltésű ionok között, addig a kovalens
kötésnél az atomok közös elektronpárokat létesítenek, és így kapcsolódnak
egymáshoz. Az első számomra egy alá-fölérendelt, a másik egy szimmetrikus,
egyensúlyban lévő rendszernek a jelképe.
Aki a
rendszernek a tagja, az ideális esetben azt keresi, hogy mi a másikkal a közös,
és nem azt, hogy mi választja el őket egymással. Természetesen nem lehet
mindenki egyforma, nem is kell, de azoktól az eltérő tulajdonságoktól, amelyek
nem igazán lényegesen a kapcsolódáshoz, érdemes eltekinteni, ez az absztrakció.
A csoport, közösség, rendszer számára pedig meg kell találni a közös
tulajdonságokat, célokat, ez az idealizáció.
Vannak
centralizált, azaz központosított rendszerek, ahol egy alrendszer kezdi átvenni
a főszerepet. Vannak nyitott és zárt rendszerek; az organikus rendszerek, így
az emberi közösségek is nyitottak, azaz energiát cserélnek környezetükkel.
Akkor működik
jól egy rendszer, ha képes reagálni a környezetére, és rugalmasan
alkalmazkodni. A harmónia érdekében az új tagok illeszkednek a meglévőkhöz (pl.
egy gyerek a szüleihez).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése