2017. június 19., hétfő

Konfliktuskezelés - Life coach módra

Mostanában a konfliktusokról tanulok. Főleg ezek kezeléséről.
A konfliktus valójában összecsapást, összeütközést jelent, de nem kell rögtön vérre menő harcra gondolni. Elég, ha két félnek különbözőek az érdekei, máris kialakul köztük egyfajta küzdelem. Sőt, másik fél sem feltétlenül szükségeltetik a konfliktusokhoz, hiszen ezek sokszor az ember bensőjében zajlanak le.
A konfliktusok oka, hogy az ember ösztönösen verseng valamiért, hol figyelemért, hol erőforrásokért. A konfliktus megnyilvánulhat belső vívódásban, szócsatában, vagy akár tettlegességben is.
Megoldhatjuk a konfliktust gyorsan és könnyedén egy pofonnal, vagy azzal, hogy a másikra csapjuk az ajtót. Meglehetősen destruktív megoldás az, amikor saját akaratunkat erőszakkal vagy manipulációval kényszerítjük rá a másikra. Ilyenkor mindkét fél rosszul jár, még akkor is, ha az egyik győztesnek érzi magát. Vagy behúzhatjuk fülünket-farkunkat, mintha mi lennénk mindenért a hibásak. A normális megoldás az, ha az érdekeket kölcsönösen figyelembe veszik, és együttesen keresik a mindkét fél számára kedvező megoldást.
Vannak az erőszakos állatok, akik a vérbosszú hívei, akik azt mondják: „szemet szemért, fogat fogért”. Ők csakis a saját érdekeikre gondolnak. Aztán vannak ennek pont az ellentétei, akik a „ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel” elvet vallják. Alávetik magukat a másiknak, mindenben engednek neki. Vagy a klasszikus struccpolitikát folytatják; homokba dugva a fejüket elkerülik az összetűzést. Azonban sem a túlzott önérvényesítés, sem a gyáva megfutamodás nem nevezhető felnőtt konfliktuskezelési módszernek. A legjobb a kölcsönös megegyezés, az emberi kompromisszum-kötés.

Sőt, hogy továbbmenjek, ennél még sokkal jobb a problémamegoldás. A kompromisszum ugyan a kölcsönös bizalomra épül, és a felek hajlandóak együttműködni, mégis azt sugallja, hogy minkét félnek engednie kell, mindketten lemondanak valamiről, ezáltal sérülnek. Ennél profibb megoldás ha olyan alternatívát találnak, ami mindkettejük érdekeit egyaránt szolgálja, ahol nincsenek vesztesek, csak két győztes. 

2017. június 6., kedd

Skype és life-coaching

A képzésen most a skype-os coaching előnyeit illetve hátrányait kellett összegyűjtenem.
A skype kényelmes megoldás, hiszen sem a coach-nak, sem az ügyfélnek nem kell otthonról kimozdulnia. Így az ember megspórol egy csomó időt, amit amúgy utazással töltött volna, illetve egy csomó útiköltséget. Nem kell bérleti díjat fizetni egy szobáért (órára) vagy lakásért (havonta), viszont természetesen egy ilyen jellegű life-coaching-ért nem kérhetek el ugyanannyit, mint egy személyes találkozásért. Az ügyfél bárhonnan, az ország bármely pontjáról, akár külföldről is kapcsolatba léphet velem. Elég lazára vehetem a dolgot, konzultálhatok akár mackónadrágban is, az viszont hátrány, hogy a kamerán keresztül beengedem a másik felet a saját terembe. A skype rugalmasabb időbeosztást tesz lehetővé, akár éjjel vagy hajnalban is beszélgethetünk. Ha egy ügyfél zárkózottabb, távolságtartóbb, akkor számára a skype ideális megoldást lehet, akár a kamerát is kikapcsolhatjuk, és akkor csak a hangját hallom.
Ennek természetesen sok hátránya is van. Nem érzékelem annyira a másik fél kisugárzását. Csak korlátozottan jut el hozzám a személyisége, nem érzem az illatát, nem látom olyan jó a mimikáját, a gesztusait, nem hallom annyira a hangsúlyait. A hanggal amúgy is gondok lehetnek, akadozhat a vonal, elromlik a kamera, vagy egyszerűen áramszünet lesz. És akkor lőttek a coaching ülésnek! A másik problémát a gyerekek jelenthetik, akik – hiába kérem őket – bejöhetnek a szobába, a tetőtérben düböröghetnek, vagy behallatszik a hangjuk az ablakon keresztül.
A skype tehát nem túl rossz módszer, nekem mégis a személyes találkozó az igazi. Azt a tervem, hogy alapvetően a személyes coaching-ra fogok fókuszálni, de ha az ügyfél direkt igényli a skype-ot, akkor belemegyek abba is. Különösen ideális a skype az első beszélgetésre, az ismerkedős félórára.
Aki skypeon keresztül tart coaching-ot, annak a következőkre kell figyelnie. Ne csak az arc látszódjon a képernyőn, hanem a gesztusok is. Közben mindenféle zavaró hangot ki kell iktatni, például kikapcsolni a telefont vagy kilépni a fb-ról. A mögöttünk lévő háttérnek rendezettnek kell lenni, hisz nem túl jó fényt vetne ránk, ha a háttérben egy szárító vagy egy átsuhanó kisgyerek látszódna. Mindig legyen a kezünk ügyében toll, papír, hogy bármikor jegyzetelhessünk.
Én az elméleti képzés és a gyakorlati feladatok mellett alkalmanként a skype-on keresztül konzultálok az oktatóval. Ha ez működik, akkor a jövőben is működnie kell.