A bicegő asztal és a döcögő életkerék - Egy remek life coachnig gyakorlat

Talán hallottatok már arról az elméletről, ami az életet (más fajtája a párkapcsolatot) egy asztalhoz hasonlítja. Az élet (avagy a párkapcsolat) különböző szeleteit jelképezi az asztal négy lába. Többféle felosztás létezik, de az eredetit Füst Milán írótól ismerjük: szerelem, életstílus, szex, gazdasági közösség. Ezeknek mind stimmelnie kellene ahhoz, hogy elmondhassuk magunkról: boldog párkapcsolatban élünk.

Az asztalnak négy lába van, úgy áll stabilan. Ha az egyik lábbal valami nem okés, akkor bicegve ugyan, de még megmaradhat. Ha azonban már kettő láb nem frankó, az asztal elbillen. Tehát apróbb problémák még nem veszélyeztetik a párkapcsolatunkat, de ha több területen vannak elakadások, akkor abból komoly baj származhat.

Az sem biztos, hogy mindenki ez a négy nevet adná a párkapcsolat-asztal négy lábának. Én például hiányolom belőle a kommunikációt, mind minden kapcsolat alapkövét. Vagy a közös terveket, célokat, hogy a páros két tagja legalább nagyjából egy irányba tartson.

A saját életünknek aztán még több aspektusa létezik, ehhez már nem is egy asztalt, hanem egy kereket szoktak felhozni hasonlatként. A kerék legtöbb esetben nyolc részre van felosztva, a következők szerint: fizikai környezet, egészség, munka-karrier, szellemi-spirituális fejlődés, szabadidő-rekreáció, társas kapcsolatok, párkapcsolat, pénzügyek.

Más megközelítésben: karrier és önmegvalósítás, szellemi és testi egészség, otthon és család, pénzügyek és anyagi jólét, személyiség-fejlesztés, spiritualitás, társas kapcsolatok.

Végül is jobb, ha nem is egy előre megírt sémát fogadunk el, hanem összerakjuk a saját életünket felépítő szeleteket. Amikor a nyolc küllő megvan, kezdődhet a pontozás. Vajon hány pontot adnál saját egészségedre? Milyennek értékeled a párkapcsolatodat? Mennyi pontot érdemelnek a pénzügyeid? (Érdemes lenne most tényleg elvégezned az értékelést.)

Ideális esetben (ami persze nem létezik) mind a nyolc aspektus megkapja a maximális pontszámot, és az élet kereke simán gördül tovább. De mi van akkor, ha valahol hiba kerül a gépezetbe? A karrierünk nem szárnyal, vagy nem teremtettük még meg álmaink otthonát? Ekkor bizony döcögve fog az a kerék gurulni.

Akár bicegő asztal, akár döcögő kerék, a lényeg, hogy folyamatosan tegyünk párkapcsolatunk vagy életünk minden részéért, és igyekezzünk fenntartani az egyensúlyt. Hogy stabilan álljon az az asztal és simán gördüljön az a kerék.

Párkapcsolat - Ezen a területen sokat segíthet a life coach

A life-coaching az élet minden területén segítség lehet, ahol elakad az ember, legyen szó akár munkáról, akár családról. Nem tudod, milyen új hivatást válassz? Hívd a life-coach-ot! Bizonytalan vagy a gyermeknevelésben? Keresd fel a life-coach-ot! Nem megy az időgazdálkodás? A life-coach biztosan segíthet neked.

Gondok vannak a párkapcsolatoddal? Fordulj a… Biztos, hogy a life-coach-hoz? Egy megértő barátnő vállán jobban kizokoghatja magát az ember. Egy pszichológus biztosan jobban ért ahhoz, hogyan tárja fel a helyzet múltbéli gyökereit. Aztán ott vannak a párterapeuták, mediátorok, ki tudja még kik, akik mind-mind azért dolgoznak, hogy a párok boldog kapcsolatban éljenek.

Akkor mégis miért van olyan sok vacak házasság? Miért annyira szánalmasak a férjek és elviselhetetlenek a feleségek? Miért gyötrődnek annyian a „se vele, se nélküle” ördögi spirálban?

Sokak nem látnak más alternatívát, mint vagy benne maradni a posványban, vagy elválni. De a posványt vajon nem lehetne esetleg virágzó kertté varázsolni? Kevesen tudják, hogy kell. Bekerül egy kapcsolatba két eltérő személyiség, és a kezdeti időszak rózsaszín ködén túl, amikor a mi-korszakot újra felváltja az „én és én” időszaka, nagyon nehéz nekik megtalálni a közös nevezőt. Vagy küzd az ember, hisztizik, ordít, hogy őt mint egyént elfogadja a párja, vagy beletörődötten feladja énjét, és belesimul az elvárásokba.

Mintha nem is lenne más választás: adsz erődön felül, mindent megteszel a közös célokért, vagy elkülönülsz, de akkor megvan a veszélye annak, hogy végleg elfelejted, milyen is párként együttműködni. A legideálisabb persze az integrált személyiség, aki közösségbe is akar tartozni, és közben meg tud maradni egyéniségnek is, de az ilyen ritka, mint a fehér holló.

Sajnos jól párt választani kevesen tudnak. Ott az érzelmi fellángolás, a szexuális vonzalom, és olyan jól lehet vele beszélgetni is az élet nagy dolgairól… Mindez önmagában azonban nem garancia a sikeres párkapcsolatra. Főleg, hogy sokan érdekből vagy menekülésből, esetleg mások elvárásainak való megfelelésből választanak valakit.

Amikor azt olvassuk az apróhirdetésekben, hogy „hozzám hasonló társat keresek”, nem biztos, hogy nyerő az elvárás. Az azonos vallás vagy politikai nézet előny lehet, de attól, hogy a másik is Fideszes vagy fradista, vajon jó lesz férjnek/feleségnek is? Egy szexis nő feltétlenül csak dögös férfi párja lehet? Döntően fontos ez a mindennapok során? Amúgy is, hány olyan párt akad, ahol eszméletlen csinos nő oldalán ronda férfi áll (most tekintsünk el az anyagi érdekektől)? Vagy olyat, ahol bomba férfi mellett finoman fogalmazna nem igazán bomba nőt találunk (lásd. pl. Pierce Brosnan töltött galamb nejét). Lakhatunk egy faluban, dolgozhatunk egy munkahelyen, járhatunk egy templomba, ettől még nem lesz sikeres a párkapcsolatunk.

Összekeverjük a szerelmet, vagyis inkább az szerelemről kialakult idealizált képet a valósággal. Túl sokat várunk el, és közben keveset dolgozunk magunkon. Aztán jön a sok viszály, vagy a jéghideg közöny.

Lehetünk újra boldog pár? Maradhatunk együtt? Vagy elválhatunk szeretetben-békében, ha kell? A life-coach igenis segíthet ebben, és más párkapcsolati problémák esetén is. Később a párkapcsolat szakaszairól és a „válni-nem válni” témakörről is fogok nektek írni. 

Én-kép - Tökéletesítsd life coach segítségével!

Ismerd meg önmagad” – ez állt a delphoi jósda homlokzatán. De vajon hogyan ismerhetjük meg önmagunkat? Két fő irányvonal létezik. Az egyik a belső vizsgálódás, az magunkkal folytatott párbeszéd nyomán, a másik pedig a környezetünk visszajelzéseiből, a minket körülvevő emberek véleménye alapján formálódik.
Ne csak szóbeli visszajelzésekre gondoljunk, bár persze beszédesek az olyan „kellemes” mondatok, mint: „szart sem érsz”, „egy nagy nulla vagy”, „soha nem viszed majd semmire”, stb. Ugyanennyire fontos a metakommunikáció is. Mondhatjuk másnak, hogy szeretjük, ha közben a testtartásunk elutasító vele szemben. Hiába dicsének, ha az arckifejezés lenéző, fitymáló. Általában pont azoktól kapjuk ezeket, akik a legközelebb állnak hozzánk, szüleinktől, testvéreinktől, tanárainktól, barátainktól, és sajnos a társunktól is.

Az Én-tudat az, amilyennek mi látjuk magunkat, az Én-kép pedig a másoknak rólunk alkotott képe. Vajon mennyire fontos nektek, hogy mások mit gondolnak rólatok? Ha nagyon, akkor mindig másokhoz alkalmazkodtok, ha meg semennyire, akkor ti szélsőségesen öntörvényűek vagytok.

Mindegyik emberben él tehát saját magáról egy kép. Ez már nagyjából gyermekkorban kialakul, de persze azért némileg változik, alakul is. Tök jó, ha van egy viszonylag szilárd én-képed, mert ez biztonságot jelent számodra, de ne hagyd, hogy megmerevedjen.
Ha körülnézel, biztos vagyok benne, hogy rengeteg negatív önértékelésű embert látsz, akik magukban főleg a hibákat látják. Akik viszont szeretetben nevelkedtek, és jó viszonyt ápolnak környezetükkel, azoknak pozitív az önértékelésük. Önbizalom, magabiztosság, ezek igen nagy erények, de jó volna megmaradni a harmonikus egyensúlyi helyzetnél, és nem átesni a ló túloldalára, amikor az ember önértékelése már túlzottan magas, magyarul túl nagy az arca…
Aki viszont alul értékel, az mindig másokhoz viszonyítja magát, ráadásul egyfajta szelektív, torzult látásmóddal mások jó tulajdonságait, és a saját negatívumait eltúlozza. Ha egyszer kudarc éri, az alapján általánosít, és totális bukásként értelmezi azt.

Istenem, hogy én mindig az arany középútnál kötök ki…!

Művészet és coaching

Nemrégiben a kreativitásról írtam nektek, és arról, hogy a kreativitás nemcsak alkotást jelent, hanem egyedi problémamegoldást is. De ha már alkotás, akkor onnan egyenes út vezet a művészetekig.

A művészet pedig nemcsak amolyan l’atr pour l’art létezhet, hanem eszközként is fel lehet használni. Közismert, hogy a gyógyításban, a fogyatékkal élők, a szenvedélybetegek vagy a börtönlakók körébe micsoda eredményeket lehet elérni a művészeti eszközök segítségével. Ugyanígy a coaching-folyamat során is alkalmazhatunk különféle művészeti technikákat.

Az „Art-coaching” az emberek kreativitásközpontú fejlesztése. Segítségével növelhető a személyes hatékonyság és az önismereti tapasztalatszerzés. A művészeti coaching segítségével hatékonyabban tudunk kommunikálni, és konfliktusokat megoldani.

Coaching során jól lehet művészeti eszközökkel orvosolni a „burn out” szindrómával, azaz a kiégéssel vagy alkotói válsággal küzdő embereknél. Vagy olyan helyzetekben, ahol valaki állás nélkül, szabadúszóként kíván tevékenykedni. Kreatív csapatmunkában dolgozók körében is jól alkalmazhatóak ezek a módszerek. És olyan vállalkozóknak is ajánlhatóak, akik saját magukat akarják menedzselni. .

Most összeszedtem nektek néhány konkrét esetet és azokra alkalmazható technikát:

- Ha valaki nagyon lámpalázas, ennek leküzdésére felidézhet számára kellemes, megnyugtató művészeti élményt vagy alkotást

- Ha ellazult állapotban hallgatunk hangszeres komolyzenét, az segíti a kreatív problémamegoldást

- Belső feszültség feloldható lendületes, expresszív alkotó tevékenység során (pl. Írd ki magadból!)

- A tánc amellett, hogy testedzés és szórakozás, kiváló terápia és meditatív szellemi tevékenység is egyben

- Egy mozifilm vagy színházi előadás egyrészt kikapcsolja elménket, másrészt a szituációkba való belehelyezkedés a hétköznapi emberi kapcsolatainkat javíthatja

- A pszichodráma-módszer cselekvésen alapul, és az eközben érzett érzelmek tudatosításán, így kiválóan fejleszti a személyiséget és az önismeretet

Különböző művészeti ágak összekapcsolása még hatásosabb lehet. Például festmény készítése hallott zene alapján, grafika megzenésítése, zene eljátszása vagy eltáncolása, stb.