Hit

A legtöbb ember, aki meghallja ezt a szót, rögtön a vallásra asszociál. Pedig sokkal tágabb értelemben használjuk, mint ahogyan azt elsőre gondolnánk.

Tudományos értelmezések szerint az a hit, amikor olyan dolgokat fogadunk el, amelyek igazából semmivel sincsenek megalapozva. Sem saját vagy mások tapasztalataival, sem logikus gondolkodással. Sokszor olyan dolgokat is elhiszünk, amelyekre az égvilágon semmiféle racionális bizonyítékunk sincsen.

Naivnak tűnhet az az ember, aki mindenféle megalapozottság nélkül, sőt, akár éppen hogy ennek ellenére hisz valamiben, valakiben. A bántalmazó kapcsolatban élő nő századjára is elhiszi a férjének, hogy megváltozik, és soha többé nem fogja őt verni – pedig ennek az előző 99 példa alapján az égvilágon semmilyen megalapozottsága sincsen.

Ha valaki öltönyben, nyakkendőben szólít meg minket, azzal sokkal barátságosabbak vagyunk, mint azzal, aki toprongyos kabátban és lyukas cipőben, mert úgy hisszük, a jó megjelenés egyenlő a becsületességgel és megbízhatósággal. Ezt a hitet támasztotta alá az a kísérlet is, amikor cigány művészeket és tudósokat sztereotip ruhákba (rapper, prostituált, vajda, jósnő, gengszter) öltöztetett, így rögtön elhittük róluk, hogy „rossz” emberek.

Van, aki azt mondja, hogy ő józan paraszti ésszel gondolkozik, és nem hisz semmilyen hókuszpókuszban, és vannak, akik fanatikusak, akik akkor is ragaszkodnak a hitükhöz, amikor azt minden és mindenki cáfolja. Azért vannak átmeneti fokozatok is, a feltételezéstől, gyanakodástól kezdve a vélekedésen át egészen a meggyőződésig.

A hitet legkönnyebben az illuzionisták tudják bennünk felébreszteni avagy megcáfolni. Elhisszük, hogy kettévágták? Hogy magától szabadult ki? Hogy meggörbítette a kanalat?

Jobban elhiszünk valamit, ha azt olyan ember állítja, akit ismerünk, és emiatt megbízunk benne. Ezt használják ki a különböző szekták vezetői is, de a hétköznapokban ez a reklámok manipulálásának egyik eszköze is. (Lásd. például a korpásodás elleni hajsampon esetét, amit azért veszünk meg, mert Ő, a nagy celeb ajánlotta.) A személyes bizalom az alapja a személyi kultusznak is, de a hétköznapi életben is megjelenik, mikor mondjuk egy alkoholista bizonygatja, hogy most aztán tényleg le fog szokni, mi meg ezt elhisszük neki.

Az életmódunkat is befolyásolja a hit, például ha mániákusan hiszünk a paleo-táplálkozásban vagy amikor elhisszük a brit tudósok azon állítását, hogy a tej (hús, csoki, tojás, tetszés szerint behelyettesíthető) nagyon egészségtelen.

A hit akár kórossá is válhat olyan esetekben, amikor valaki a saját tévképzeteinek hisz (így alakulnak ki a fóbiák), illetve veszélyes is lehet, például ha egy szélhámosnak hiszünk, aki kicsalja tőlünk az utolsó fillérünket is.

Life coach-ként az egyik legfontosabb dolognak tartom, hogy mindenki az önmagába vetett hitet erősítse meg, hiszen ez az egészséges önbizalom alapja.